Az amerikai állampolgárok 62%-a a demokráciára veszélyesnek tartja a Capitolium keddi ostromát, viszont a republikánusok 45%-a támogatja a résztvevők akcióját – derül ki a YouGov friss felméréséből.
Lemondott csütörtökön Donald Trump kormányzatának oktatásügyi minisztere is, követve a közlekedési tárca vezetőjét. Ugyancsak beadta lemondását a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának négy tekintélyes tagja.
"Hazai terroristának" nevezte csütörtökön az előző nap az amerikai törvényhozás épületét ostromló lázadókat Joe Biden megválasztott amerikai elnök, aki Donald Trump távozó elnököt okolta a fővárost megrázó erőszak miatt.
Többen az amerikai demokrácia egyik legsötétebb napjaként jellemzik a tegnapi napot, amikor Donald Trump elnök támogatói több ezren a Capitolium köré vonultak, majd betörtek és összetűzésbe kerültek a rendőrökkel, valamint megrongálták az épületet. A kongresszus épp az elektori szavazatokat számolta össze az ülésteremben, melynek eredményeképpen Joe Biden elnökválasztási győzelmét deklarálták volna. Az esemény során négyen meghaltak, több mint ötven embert tartóztattak le és több súlyos sérültet is kórházba szállítottak. Ebben a cikkben összegeztük az idáig vezető utat és az elmúlt órák történéseit.
Erőszakba torkolltak Washington D.C.-ben a Donald Trump melletti demonstrációk szerda este. A tüntetők rendőrökre támadtak és betörtek a Capitoliumba is. A rendőrség lőfegyverekkel és barikádokkal védte meg a képviselőház üléstermét, a szenátuséba viszont betörtek a tüntetők, így több órára felfüggesztették azt a szavazási folyamatot, ami Joe Biden elnökké válásához vezet. A zavargásokban egy nőt lelőttek, aki életét veszítette, három tüntető tisztázatlan körülmények között veszítette életét, és több súlyos sérült is van több tucatnyi letartóztatott mellett. Magyar idő szerint 23:50-kor kiszorították az épületből a tüntetőket, de nagy tömeg maradt a Capitolium körül annak ellenére, hogy washingtoni idő szerint este 6-tól reggel 6-ig kijárási korlátozást rendeltek el, illetve 15 napra szükségállapotot is hirdettek. A törvényhozás épületében, illetve annak közelében több robbanószerkezetet is talált az FBI. Magyar idő szerint csütörtök délelőttre összesítették az elektori szavazatokat és deklarálták Joe Biden győzelmét. Donald Trump bejelentette: békésen átadja a hatalmat Bidennek. Friss híreink percről percre.
A novemberi választások óta először nyilatkozta azt Donald Trump amerikai elnök, hogy január 20-án elhagyja a Fehér Házat és békésen átadja a hatalmat Joe Bidennek.
Trump felbőszült támogatói tegnap betörtek a Capitoliumba és szétverték az épület egy részét, az épületet védő rendőrség, illetve szövetségi és titkosszolgálati szervezetek egy ideig látszólag tehetetlenek voltak a helyzettel szemben. A CNN rendőröket kérdezett arról, hogyan történhetett az, hogy Trump támogatói lényegében elfoglalták az Egyesült Államok egyik legfontosabb politikai központját.
Szédületes, hogy a Simpson család alkotói mennyire pontosan látták a jövőt 20 éve. Az sem volt semmi, hogy megjósolták Donald Trump elnökké választását, amikor erre még kevesen fogadtak volna, de a totális káosz és katasztrófa is bejött. Trump választási veresége után nyújtott teljesítményével beírta magát a történelembe, mint az USA valaha volt legönzőbb és legszűklátókörűbb elnöke. Trump veresége előtt még „csak” a rosszul kezelt járvány miatti egészségügyi válsággal és az ebből fakadó gazdasági nehézségekkel nézett szembe a következő elnök, most viszont úgy tűnik, bukása után elintézte, hogy társadalmi válság is sújtsa az USA-t.
Az amerikai társadalom megosztottsága vezetett a Capitoliumnál történtekhez - erről az M1 aktuális csatornának nyilatkozó elemzők beszéltek annak kapcsán, hogy Trump-párti tüntetők ostromolták meg az amerikai törvényhozás épületét szerdán.
Mike Pence, a Trump-kormány alelnöke bejelentette: nem fogja blokkolni Joe Biden elnöki kinevezését, ezzel szembeszegült főnökével, aki azt remélte tőle, hogy megpróbálja valahogy meggátolni a demokrata politikus győzelmének hivatalos elismerését a kongresszusban.
Úgy tűnik, hogy a befektetők már letették a voksukat a georgiai szenátusi választásokkal kapcsolatban, és széttépik a napenergiás cégek részvényeit. Ennek egyszerű oka, hogy amennyiben a demokraták mindkét lehetséges helyet elvinnék, ami egyre valószínűbbnek tűnik, akkor többségbe kerülnének a szenátusban is. Ebben az esetben pedig Joe Biden számos ötlete megvalósulhat, és ez nem csak az adóemelésekre vonatkozik, hanem a korábbi nagyszabású kétezer milliárd dolláros klímatervre is.
Komoly rali van kibontakozóban a kannabisz vállalatok piacán, miután körvonalazódni látszik az úgynevezett "kék hullám" az Egyesült Államokban, ami azt jelenti, hogy a képviselőház és a szenátus is demokrata irányítású lehet az elkövetkező években. Mindez a fiskális politikán, a zöld befektetéseken és a kereskedelmi feszültségek alakulásán kívül a kannabisz szektorra is komoly hatással lehet, ennek okán jelentős mozgásokat láthatunk a nagyobb vállalatok részvényeinél.
Az elmúlt félévben közel tucatnyi ausztrál termék behozatalával szemben vetett ki korlátozó intézkedéseket Kína, miután a canberrai kormány tavasszal nyíltan felvetette azt, hogy nemzetközi vizsgálatot kellene indítani a koronavírus-járvány vuhani forrásának felderítésére. A Huawei-nek az ausztrál 5G hálózat kiépítéséből történő kizárásával azonban Canberra már korábban is Peking tyúkszemére lépett, amely az Ausztráliával szembeni drasztikus kereskedelmi lépésekkel – a „meg kell ölni a csirkét a majom megijesztéséhez” kínai közmondás jegyében – a többi nyugati országnak is üzen, mire számíthat, ha magára haragítja Kínát. Peking a példastatuálásra nem is találhatott volna jobb célpontot Ausztráliánál, hiszen annak legfőbb exportpiacát jelenti Kína.
Mozgósították a nemzeti gárdát Washington D.C.-ben, hamarosan ugyanis sor kerül Trump támogatóinak hatalmas demonstrációjára a városban, röviddel azelőtt, hogy a Kongresszus hivatalosan is kihirdeti az elnökválasztás győztesét - írja az NBC.
Szenátusi választásokat tartanak január 5-én, holnap az Egyesült Államokban. Két székről döntenek mindössze, ez a két szenátori szék azonban eldönti azt is, hogy republikánus vagy demokrata többség lesz a kongresszus felsőházában. Ha a demokraták nyernek, akkor minden lehetőség adott lesz Joe Biden gazdaságpolitikai reformja előtt, ha viszont veszít, akkor 2 évre biztosan búcsút mondhat nagyszabású terveinek.
Néhány nappal azután, hogy utasítást kapott a USS Nimitz repülőgép-hordozó arra, hogy hagyja el a Perzsa-öblöt, Christopher Miller védelmi miniszter parancsot adott a hadihajónak, hogy maradjon a régióban, mivel Irán fenyegetést jelent „Donald Trump elnökre és más amerikai tisztségviselőkre nézve" - írja a CNN.
Az Egyesült Államok mind a 10, még élő volt védelmi minisztere figyelmeztette Donald Trumpot arra, hogy veszélyes lenne az amerikai haderőt felhasználni arra, hogy a demokraták állítólagos választási csalása ellen fellépjen, hiszen ezzel az országot „veszélyes, törvénytelen és alkotmányellenes territóriumba” vinné.
Joe Biden arra figyelmeztetett, hogy amennyiben ilyen ütemben folytatódik az oltási kampány, évekbe telhet, mire minden amerikai megkapja a vakcinát.
A koronavírus elleni vakcinák szétosztásának jelentős logisztikai kihívására is hivatkozik Joe Biden leendő amerikai elnök, hogy miért az amerikai csapatok Irakból történő 2011 végi kivonulását levezénylő Lloyd Austint jelölte a védelmi minisztérium élére, aki, ha átmegy a szenátusi jóváhagyáson, a Pentagon első afroamerikai vezetője lesz. A jelölést bírálók kifogásolják, hogy Biden egy, a közel-keleti térségben jártas volt tábornokot jelöl védelmi miniszternek, miközben szerintük az USA számára a fő fenyegetést Kína jelenti.
Az idei év legfontosabb politikai eseménye az amerikai elnökválasztás volt, amely gyakorlatilag az egész naptári évre rányomta a bélyegét. Az idei elnökválasztás ráadásul több szempontból is precedens nélküli volt: az egyik ilyen szempont a koronavírus-válság volt, ami miatt a korábbiaknál sokkal nagyobb volt a levélszavazatok aránya. A másik szempont pedig az, hogy az amerikai elnökválasztások történetében rég volt ennyire eltérő a két jelölt világképe, az elmúlt évtizedben induló polarizáltság tovább erősödött.
Ráadásul a helyszín is egyezik.
Fontos találkozóra kerül sor.
Közben kétpárti munkacsoportot jelentettek be.
Szorosan kordinál az energiaügyi és a külügyi tárca.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
